FANDOM


A részvétel elve szerint minden (valóban) demokratikus berendezkedés alapja az állampolgár lehetősége arra, hogy a társadalmi és politikai élet tényleges szereplőjeként lépjen fel. Az elv a XX. század közepén fogalmazódott meg először, és a különféle progresszív, például az ökológiai, ökopolitikai mozgalmak ültették át a gyakorlatba az 1970-es évektől kezdve.

Részvételi demokráciaSzerkesztés

Részvétel300.jpg
A részvételi demokrácia tömören és egyszerűen olyan demokratikus társadalmi modell, amelyben a nép nagyrészt közvetlenül gyakorolja a hatalmat, és a közügyeknek inkább csak egy részét bízza választott képviselők gondjaira. Politikai értelemben a részvétel a döntések közös meghozatalát, a közügyek közös kezelését jelenti, illetve azt, hogy az egyén közvetlenül beleszól az őt érintő döntések meghozatalába. A részvételi elv előtérbe helyezése a legtöbb esetben a fennálló képviseleti rendszer demokrácia-deficitjére, a képviselők korrumpálhatóságára, a politikai eliteknek a pénzügyi-gazdasági elittel való összefonódására, a politikai döntéshozatalnak a pártok rövid távú választási érdekekeit középpontba helyező működésmódjára, illetve az állampolgároknak a valódi beleszólás jogából való kirekesztettségére adott reakció.

Meglehet pontosabb, ha nem a képviseleti demokráciával ellentétes, vagy attól különálló alrendszerként, hanem annak kiegészítéseként értelmezzük, bár az európai diskurzusban egyes irányzatok megkülönböztetik a kettőt: a részvételi demokrácia az egyén és a közösség motiváltságát és tenni akarását helyezi előtérbe. Technikai szempontból, a digitális technológiának és az internetnek, illetve az ún. e-demokrácia eszközeinek köszönhetően a részvételi demokrácia megvalósítása ma reálisabb, mint valaha. A következő alkategóriákat szokás megkülönböztetni:  társadalmi részvétel, a nyilvánosság v. köz részvétele, az érintettek részvétele, közösségi részvétel, civil részvétel, állampolgári részvétel stb. Az egyik legfontosabb, a közvetlen demokrácia eszközeinek minél szélesebb alkalmazása mellett szóló érv a nevelésre vonatkozik. A demokráciát „megtanulni” pusztán a négyévente tartott parlamenti és önkormányzati képviselő-választások által, naiv és teljesíthetetlen elvárás. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy az életünket alakító politika fontosabb annál, minthogy túlnyomórészt professzionális politikusokra bízzuk – a politika valamennyiünk ügye, mindig és mindenhol. A politikailag is érett és értő, felelős (állam)polgárrá váláshoz mindannyiunknak folyamatos edzésre, gyakorlásra van szüksége. Ehhez biztosítanak gyakorlóteret a közvetlen demokrácia eszközei, intézményei és folyamatai.

PéldákSzerkesztés

A részvételi demokrácia modelljének számos működő példája létezik, különféle variációkban az önmagukat bázisdemokratikus alapon irányító szerveződésektől az intézményesült formákig. Pataki György a „bölcs laikusok” önkormányzásáról ír és azt állítja, a „szakértők és laikusok” szembeállítása olyan elavult gyakorlat, ami „korántsem veszélytelen társadalmi előítéleten” alapul. A témában talán legtöbbet emlegetett példa a brazíliai Porto Alegre több mint egymilliós városa, amely 1989 óta sikeresen alkalmazza a lakosság által csak közösségi közigazgatásnak nevezett gyakorlatot, melynek központi eleme a részvételi költségvetés technikája. „A részvételi költségvetés egyszerűen fogalmazva nem más, mint a települési költségvetés összetételének és arányainak a meghatározása és működésének az ellenőrzése egy minden lakos számára nyitott és átlátható, évente újraismétlődő vita- és tervezési folyamaton keresztül.” A Porto Alegre-i példa Latin-Amerika-szerte több mint száz követőre talált, de európai önkormányzatok is átvették. A másik alapvető példa az állampolgári tanácsok módszere, amit az angolszász országokban évtizedek óta alkalmaznak a közösségi döntéshozatal eszközeként. Ez lényegében - az esküdtszékek már bevált és elfogadott gyakorlatát imitáló – „közösségi mikrokozmosz”, amely a megvitatandó probléma természetének megfelelően kiválasztott önként jelentkező, „laikus” civilekből áll, akik szakértők prezentációi alapján maguk hoznak döntést a kérdéses közügyben, vagy tesznek közpolitikai javaslatot a döntéshozók számára. (Pataki, 2007) Svájcban a gyakori helyi és országos népszavazások, illetve ezek kezdeményezésének akadálytalansága biztosítják a politikai részvétel folyamatos lehetőségét, de például már az Európai Unió, sőt még Oroszország is bevezette az elektronikus aláírásgyűjtéseken alapuló állampolgári kezdeményezések rendszerét, Izland pedig 2010 óta részvételi alapon hozott létre új alkotmányt. A spanyol Felháborodottak  által kidolgozott és az Occupy mozgalom által világszerte elterjesztett Emberek tanácsa módszertan egyben a közvetlen demokratikus döntéshozatal, és a részvételi eszme népszerűsítésének demonstratív eszköze. A módszert Magyarországon - csoportunk, a Valódi Demokráciát Most! Occupy Hungary közvetítésével – a Hallgatói Hálózat kezdte szélesebb körben alkalmazni 2012-ben, de kistelepüléseken, például a Fejér megyei Abán már évek óta kísérleteznek a részvételi önkormányzás módszereivel.

A jelen keretek között a részvétel értelmezhető olyan aktusként, vagy folyamatként, melynek során az információáramlásból vagy a társadalom működéséből valamilyen formában kirekesztett emberek közvetlenül beavatkoznak a társadalmi, politikai és kulturális életbe, és erőteljesen beleszólnak az őket érintő döntések meghozatalába, hogy ezen keresztül javítsák a meglévő intézmények működési mechanizmusait.

Ad blocker interference detected!


Wikia is a free-to-use site that makes money from advertising. We have a modified experience for viewers using ad blockers

Wikia is not accessible if you’ve made further modifications. Remove the custom ad blocker rule(s) and the page will load as expected.

A Wikia-hálózat

Véletlen wiki